Úgy segítenek, hogy közben pénzt is keresnek

Lehet-e úgy társadalmilag hasznos vállalkozásokat működtetni, hogy azok még nyereséget is termelnek? Több hazai pénzügyi intézmény szerint: igen. Szerencsére akadnak már néhányan, akik pályázattal, szaktanácsokkal, üzleti szolgáltatásokkal olajozzák meg az ilyen vállalkozásokat. És hamarosan egy hazai social impact alap is elindulhat.

Járhat-e kéz a kézben társadalmi hasznosság és a pénzügyi fenntarthatóság? Vagyis lehet-e úgy céget építeni, hogy az valamilyen hátrányos helyzetű csoporton segít, de közben profitot is termel? Álljon itt néhány példa, ami a társadalmi és az üzleti előnyt párba állítja!

• – A Suhanj! Alapítvány fitnesztermében a munkavállalók és a vendégek között is vannak megváltozott munkaképességűek. Egy idő után az alapítvány vezetői azt vették észre, hogy egyre több „ép” ember is lejár a terembe, mert élvezik, hogy más tornatermekkel ellentétben itt nem kell szégyenkezniük, ha kezdők, ha túlsúlyosak, ha még messze nem tökéletes a testük.

• – A Magdolna utcai Nem Adom Fel kávéházban értelmileg akadályozott fiatalok a pincérek. Sokan keresik fel a helyet, mert szimpatizálnak a koncepcióval. Ám a vendéglátóhely vezetői tudják, hogy visszatérő törzsvendég és jövedelmező hely csak azokból lesz, akik elégedettek lesznek a minőséggel, így a melegkonyhára nemrég a Pastrami étteremből igazoltak „sztárséfet”.

• – A bécsi Magdas Hotel butikszálloda arról ismert, hogy menekülteket foglalkoztat. A szálloda vezetője nem beszél félre, nem állítja, hogy problémamentes egy frissen Európába érkezett szomáliai, vagy eritreai munkaerőt betanítani, de mégis megtalálta az üzleti modelljét. Több embert kell ugyan alkalmazni, de a kis szállodának olyan ingyenreklámot jelentett az egyedi koncepciója, hogy az elmúlt két évben gyakorlatilag nem kellett költenie hírverésre, reklámra, a hotel így is remek foglaltsággal üzemelt.

• – A BioLite egy olyan minisparheltet fejlesztett ki, amely pár tűzifa meggyújtásával működésbe hozható, és nem csak az ételt melegíti fel, de áramot is termel, ahol akár a mobiltelefon is feltölthető. A nyugati világ jómódú kempingezői miatt jövedelmező az üzlet, így a gyártónak még az is belefér, hogy a fekete-afrikai falvak lakosságának olcsón juttassa el a terméket, amellyel könnyebben bekapcsolódhatnak a globális vérkeringésbe.

Többen is indulnak

Jó történetek, ahol a profit és a társadalmi, vagy környezeti pozitív hatás teljesen életszagúan, nem pedig erőltetetten kapcsolatba hozható.

Eszter Elemér befektetési szakember, a THBE (Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének) elnöke szerint igenis lehet úgy nyereségorientált befektetéseket végrehajtani, hogy azok a közjót is szolgálják.

Szerencsére csak az elmúlt hetekben is három olyan kezdeményezésről is hallottunk, amely ennek a koncepciónak a jegyében született.

Lépj Velünk!

Az olasz UniCredit Bank által 60 ezer euróval támogatott Lépj Velünk! Társadalmi innováció program megközelítése összetett. Olyan projekteket támogat a bank, amelyek társadalmilag nagyon hasznosak, de emellett akár fenntartható, jövedelmező cégekké is válhatnak.

Marco Iannaccone, a bank hazai leányvállalatának vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a program egy speciális mix, mert van benne ugyan pénzügyi segítség is, de a támogatási programnak egyáltalán nem csak ez a lényege, hanem a humán összetevők, a mentorálás, a képzés, a tapasztalat-átadás. Ezt részben az UniCredit vezető beosztású szakemberei, részben, a kifejezetten fenntartható társadalmi vállalkozások fejlesztésével foglalkozó Nesst szakmai tanácsadó testülete látja el. Az idei pályázat most zajlik, tavaly a Nem Adom Fel Kávéház nyert.

Nem Adom Fel

A „Nem Adom Fel” sok mindent takar, zenei együttest, alapítványt, kávézót, táborokat, kertépítő céget. Dely Géza, a tavaly januárban megnyílt Nem Adom Fel Cafe & Bar üzletvezetője elmesélte, hogy több mint egy évtizede indult az értelmileg akadályozott emberek különböző aktivitásait összefogó mozgalom.

Aki nehéz helyzetbe kerül, sokféleképpen reagálhat. Kesereghet, szidhatja a sorsot, feladhatja, de
gondolhatja azt is, hogy így is sokat kapott az élettől, amiből ő maga is adhat a társadalomnak.

Na de vissza az induláshoz! 2005-ben egy tábortűz melletti zenélgetés után több tehetséges, értelmileg akadályozott fiatal komolyabban is szeretett volna együtt zenélni. Együttest hoztak létre, az utcára mentek, ahol olyan sikeresen zenéltek, hogy összegyűjtöttek 400 ezer forintot, ez lett az alapítványuk alaptőkéje.

Önerőből

Ez a nagyszerű történet mindent megmagyaráz az alapítvány és a kávéház gondolatiságából. „Nem adjuk fel, önerőből indulunk, sőt, vagyunk olyan értékesek, hogy még mi vagyunk képesek segíteni.” – ezek a kulcsgondolatok

Erre jó példa volt 2008-ban a Nem Adom Fel együttes „Jobb velük a világ” jótékonysági koncertje. „Megint egy jótékonysági koncert” – gondolhatnánk, de ezen a koncerten a fogyatékkal élő emberek ajánlottak fel Böjte Csaba atya programjaira 11,5 millió forintot.

Ezt aligha érdemes ragozni.

És, hogy miként áll a kávézó azzal a bizonyos fenntarthatósággal?

„Még nem nyereséges, vagyis nem lehet azt mondani, hogy elérte volna a fenntartható vállalkozások minden ismérvét, de már vannak olyan hónapok, amikor a bevételek meghaladták a költségeket”
– mesélte Dely Géza.

SEEDS

Az idén indult útjára Magyarországon az Erste Bank SEEDS (Social Enterprise Establishment and Development) társadalmilag hasznos vállalkozásokat fejlesztő programja is.

Az összesen 200 ezer eurós, uniós forrásokat is felhasználó regionális program megközelítése is hasonló, vagyis a bank támogatást is nyújt, de szakmai segítséget is ad a társadalmi vállalkozásoknak.

Ez részben segítség, de kedvező esetben akár üzlet is lehet. Ha minden jól alakul, akkor olyan fenntartható modellek épülhetnek ki, ami után az esélyegyenlőtlenséget csökkentő, vagy a rászorulók életminőségét javító intézmények akár egy bank számára is vonzó ügyféllé válhatnak. Például azért, mert képesek lesznek piaci alapú hitelt is felvenni.

Czafrangó János, az Erste illetékes igazgatója szerint az induló társadalmi vállalkozások nehezen jutnak el önerőből addig a készültségi szintig, hogy továbbfejlődésükhöz már valóban csak a pénz hiányozzon. A program ebben ad segítséget.

A több tucat szakmai partner között megemlíthető például a

• – HelloAnyu! anyukabarát kávézó,

• – az InDaHouse közösségi tér és mentorálási programcsalád,

• – a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, amely a kívánt gyermekek megszületését támogatja, illetve

• – a Miskolci Otthon Segítünk Alapítvány, ahol az önkéntesek a kisgyermekes családoknak segítenek.

Impact alap

Fentiek mellett komoly befektetési alap is elindulhat a társadalmilag hasznos vállalkozások piacán. Eszter Elemér, aki a fenti egyesület mellett a PBG FMC és Impact Ventures kockázati tőkealap-kezelőknek is a vezetője, egy társadalmilag hasznos, vagy idegen kifejezéssel élve, egy impact fund létrehozását szervezi.

Ez egy olyan alap lesz, amely mindig olyan befektetéseket keres, ahol
ugyanúgy a profit a cél, mint más vállalkozásoknál, csak éppen nem a kizárólagos cél.

A nyereség mellett mindig azonos fontosságú a társadalmi hasznosság elérése is.

Mindez ugyan kicsit fennkölten hangzik, de valójában egyáltalán nem valami lila ködös elképzelésről van szó. Aki segít megoldani egy társadalmunk számára égető problémát, legyen az a vízhiány, vagy csak egy régió munkanélkülisége, esetleg sérült emberek integrációja, az miért ne kereshetne is ezzel?

Indulás

Amikor Eszter Elemér már sikeres befektetőként, a bevezetőnkben is említett társadalmilag hasznos vállalkozásokkal találkozott, biztosan tudta, hogy ilyenekkel szeretne foglalkozni.

Több ilyen jellegű befektetése is volt a klasszikus kockázati tőke alapjaiban, amikor elhatározta, hogy létrehoz egy kifejezetten ilyen fókuszú alapot. Az Impact Ventures Zrt. nevű alapkezelő kifejezetten erre a célra jött létre, és az Eszter Elemértől kapott információk alapján immár elérhető közelségbe került az alap elindulása is.

Ízlelős Marika

A szekszárdi Ízlelő étterem története is jól szemlélteti a társadalmi hatás, a piaci pozíció és az egyéni változás kapcsolatát. Az uniós forrásból, a Kék Madár Alapítvány és a NESST gondozásában létrejött vendéglő ma már magasan pozícionált, elegáns vendéglátóhely, pénzügyi értelemben is eredményesen működik. Az étterem munkatársainak több mint a fele testi, vagy szellemi fogyatékkal élő ember.

Itt felszolgáló a kerekes székes, deréktól lefelé béna Marika. Marikát már korábban is sokan ismerték Szekszárdon, mint a „tolószékes Marika”.

Ma már, az étteremben eltöltött két év után, már szép csendben megváltozott a becenév, „Ízlelős Marikát” mondanak a városban.

Megváltozott egy becenév, egyetlen ember érintő kis hatás, de mégis a közösség egyik tagjának megkülönböztető jegye az illető fogyatékosságáról a hivatására változott. Nem csak Marika beceneve változott, de az őt ismerők, az őt emlegetők látásmódja is.

Suhanni

Társadalmi haszon, egyben jövedelmező vállalkozások. Hallgatva a sok pozitív történetet, úgy tűnhet, mintha mi sem lenne egyszerűbb ennél.

Ám az élet sokkal komplikáltabb. Gusztos Péter, a fogyatékkal élők sportolását segítő Suhanj! Alapítvány vezetője erről kifejezetten sok tapasztalattal rendelkezik.

A volt szabad demokrata politikus 2010-ben karrierváltás előtt állt. A hobbija a hosszútávfutás volt, és ő, illetve néhány társa is
szívesen adott volna a saját futásának valami pluszértelmet.

Korábban nemzetközi futóversenyeken többször látott olyan csapatokat, akik látássérült, mozgássérült, értelmi fogyatékos fiatalokkal futottak együtt.

Az első ötlet ennyi volt, fussunk együtt a versenyeken olyanokkal, akik önerőből nem tudnának részt venni az eseményeken. Az első versenyek után aztán mindig jöttek az újabb lépcsők, előbb az aktívan sportoló kerekesszékesek jelentkeztek, majd a látássérültek, később olyanok, ahol autista kisgyerek is volt a családban.

Vállalkozni más

Egyre több ember, egyre több aktivitás került elő, a Suhanj! Alapítvány aktivitásaira mindig nagyobb volt az igény, mint amit az aktuális csapat ki tudott volna elégíteni, de 2015 októbere mindenképpen fordulópont volt, akkor kötött az alapítvány szerződést a saját üzemeltetésű fitneszteremre.

Gusztos Péter szerint a vállalkozások előtt tornyosuló akadályokat előzetesen nem lehet felmérni. Szerencsére, hiszen akkor sokan el sem indulnának. Az akadályokat talán csak Verne Gyula Sándor Mátyásának mentalitásával lehet legyőzni, aki szerint:

„Nem érdekel a valóság, az akaratom erősebb.”

A Suhanj! életében azért elég kemény időszak volt, amikor a terem kialakítása során csúszott az átadás, nőttek a költségek, műszaki problémák jelentkeztek.

„Bármelyik pillanatban beleállhattunk volna a földbe, megszakadtunk a tűzoltásban, és közben a szakmai mentorunk, a Nesst kérésére még üzleti terveket is kellett készíteni”– meséli erről az időszakról Gusztos Péter, aki szerint egy társadalmilag hasznos szervezetnek is gyakorlatilag mindent el kell sajátítani, ami a professzionális vállalkozáshoz kell.

A sztori azért hepienddel végződik, ma már működik a terem, és a létszám is az első két önkéntestől fokozatosan kibővült. Ma már nem csak az alapítványnak vannak munkatársai, de dolgoznak recepciósok és edzők is. Az alapítvány ma még kipótolja a terem működtetéséhez szükséges forrásokat, de a cél az, hogy a terem nyereségesen működjön és egyfajta bázist is jelentsen a cégnek.

Többet kapok

A társadalmilag hasznos, de egyben fenntartható vállalkozások ökoszisztémája örvendetesen bővül, a kívánatos cél az lehet, hogy itthon is minél több befektető gondolkodásában is megjelenjen, hogy legalább a portfóliója egy részét ilyen módon fektesse be.

Akárhány érintettel beszéltem a témáról, legyen az olasz, vagy magyar bankár, hazai önkéntes, vagy éppen befektető, visszatérően a következő mondatokat hallottam.

• – Ez a munkám kedvenc része.

• – Többet kapok, mint amennyit én adni tudok.

• – Feltöltődök, mindenhez több kedvem van az ilyen tevékenységeim után.

Az ilyen befektetés tehát megéri. Talán pénzügyileg is, de az egyén szempontjából biztosan.

Forrás: http://index.hu/gazdasag/2017/11/16/jobb_veluk_a_vilag_-_segits_ugy_hogy_keresel_is//

Borítókép: Munkatársak a budapesti Nem Adom Fel kávézóban 2017. január 27-én. Az egy éve megnyílt presszóban fogyatékkal élők dolgoznak. MTI Fotó: Balogh Zoltán