Élet a profiton túl – írta: Eszter Elemér

Élet a profiton túl

A társadalmi és környezeti hasznosságú befektetői szemléletmód kialakulásának kiindulópontja Magyarországon

Jelen gondolatmenet nem tudományos értekezés. Vállalkozóként, befektetőként azt tartom hitelesnek és lehetségesnek, ha összefoglalom tapasztalataimat arról, hogy miként látom a társadalmi hasznosságú ökoszisztéma (THÖkoszisztéma) magyarországi helyzetét. Összefoglalóm tehát „népszerűsítő” munka; az itt leírtakat azonban érdemes megfontolni. Gondolataim papírra vetésének célja az, hogy ihletet, ösztönzést, új pályát vagy megerősítést biztosítson azok számára, akik, akár csak áttételesen, de kapcsolódnak vagy kapcsolódhatnak a magyarországi társadalmi és környezeti hasznosságú ökoszisztéma kialakulásához. A rövid olvasmányt a magyarországi gazdasági élet minden szereplőjének figyelmébe ajánlom, különösen azok számára, akik a vállalkozói, befektetői ökoszisztéma tagjai, vagy annak területeit fejlesztő, számára szolgáltató vagy azt szabályzó feladatkörben tevékenykednek.

Van két barátom, az egyik fizikus, a másik kockázati tőkés. Nem ismerik egymást személyesen. Mindketten ateistának, de legalábbis a valóság és a realitások emberének vallják magukat. Három éve történt, hogy a fizikus barátom meghallgatta a kockázati tőkés barátom előadását. Az előadás után fizikus barátom azt mondta a kockázati tőkés előadásáról, hogy
„milyen fontos dolgokról beszélt ez a mélyen vallásos fiú”. Az előadás a THBefektetésekkel kapcsolatos tapasztalatokról szólt. A kis történet számomra azt erősítette meg, hogy amikor a társadalmi hasznosságú befektetési alapok működéséről és a THÖkoszisztéma fejlődéséről beszélünk, fontos igazság közelében járunk. A világ mindeddig úgy fejlődött, hogy a gazdasági társaságok teljesítményének mértékét, konvencionálisan, a megtermelt pénzügyi eredmény írta le, most viszont eljött az ideje, hogy azok az externáliák, melyek több mint egy évszázadon keresztül másodlagos velejárói voltak a vállalati működésnek, az eredménnyel egyenrangú fokmérői legyenek a működési minőségnek.

THBefektetés a teremtett világért

Mélyen hiszem, hogy igaza volt Bill Draytonnak – az Ashoka alapítójának –, amikor ezt írta:
„The civil sector needs a similar structure as the venture capital market, that recognizes and accompanies innovative social enterprises through their phases of development.” A társadalmi és környezeti hasznosságú befektetői szemléletmód terjedése és megerősödése nagyban hozzájárul a fenntartható, élhető, és a következő generációk számára épen továbbadható világ eléréséhez. Nem tartom kellően mértéktartónak és reálisnak a
„fenntartható fejlődés” fogalmát, de e nézetem kifejtése messze túlfeszítené ennek az összefoglalónak a kereteit. Remélem, a jelen munkában összeállított magyarázatok után minden olvasó elfogadja majd, hogy a THBefektetési szemléletmód közelebb segíti földünket a dinamikus egyensúly fenntartásához, és élhetőbb körülményeket biztosít a növekvő számú
emberiség kevésbé szerencsés tagjai számára is. A WHO adatai szerint ma több mint másfél milliárd ember él a földön úgy, hogy nincs lehetősége közvetlenül ivóvízhez jutni. A THBefektetők nem kisebb célt tűznek ki maguk elé, mint azt, hogy ilyen és ehhez hasonló problémák megoldásához járuljanak hozzá. Nem véletlen, hogy a Vatikán a THBefektetési módszertan elterjedését szorgalmazandó, a harmadik nagy konferenciát szervezi idén e témáról.

Ferenc Pápa 2014. június 16-án a Iustitia et Pax Pápai Tanács által rendezett konferencián így fogalmaz: „A beavatkozásnak (értsd befektetésnek) ezeket az innovatív formáit olyan lelkület hatja át, amely felismeri az alapvető köteléket a profit és a szolidaritás között, valamint megérti a nyereség és az ajándék közötti termékeny körforgást. A keresztények feladata az, hogy fedezzék fel újra, éljék meg és hirdessék mindenkinek a profit és a szolidaritás közötti értékes és eredeti egységet.”

Social Impact Investing – társadalmi hasznosságú befektetés

A jelenség globális helyét szemlélve egyértelmű, hogy a social vagy environmental impact investing, azaz a társadalmi vagy környezeti hasznosságú befektetés mint befektetési forma – de leginkább szemléletmód – elsősorban Európában és Észak-Amerikában terjedt el. Az ezeken a területeken működő, legtöbb ilyen jellegű befektetési alap hatás-célja azonban nem az adott ország, hanem inkább a harmadik világ elmaradott térségei. A THBefektetési irányzat egy új „adási” forma.

A THB az a kockázati tőkebefektetés, amelyben a befektető – startup vagy érett fázisú cégekbe fektető kockázati tőkealap – a profit mellett a társadalmi és/vagy környezeti értéktermelést is elvárja a céltársaságtól.

Ezen befektetési forma eredménye többrétű, mint egy klasszikus kockázati alap működésének eredménye, hiszen azok elsődleges céljuknak a profitmaximum elérését tekintik. A THBefektetési alapok célja, hogy az általuk forrással ellátott társaságok a profit mellett társadalmi vagy környezeti értéket (eredményt) is termeljenek. A THBefektetés több, mint az etikus befektetés. Az etikus befektetés esetében az investor azt szabja feltételül, hogy a pénzügyileg eredményes működés mellett, a működés közvetlen és közvetett következményei ne okozzanak kárt a társadalomban vagy a teremtett környezet más területén. A THBefektetést megkülönböztetjük a Corporate Social Responsibility, vagyis a nagyvállalatok társadalmi felelősségvállalásának nevezett támogatási módszertanától is. Álláspontom szerint a THBefektetés önállóbb és sokkal inkább alulról jövő, mint a CSR.

A THBefektetés nem jótékonyság. A vállalat, mely a befektetést kapja, úgy és azért jut tőkéhez, hogy a befektető, a tulajdonában lévő részvényeket vagy üzletrészeket bizonyos idő elteltével értékesítse, és befektetése ezáltal megtérüljön. Az a vállalkozás, amely megtermelt profitjának akár jelentős részét jótékony célra fordítja, vagy visszaforgatja saját CSR tevékenységének bővítésére – noha dicséretes gyakorlatot folytat –, pusztán ez alapján nem minősül társadalmi vállalkozásnak.
Mely vállalkozás lehet befektetési célpontja egy THBefektetési alapnak

Könnyen érthető példaként a következő hasonlattal szoktam élni: vegyünk egy emlőrák diagnosztikával foglalkozó vállalkozást. Ez a vállalkozás kórházaknak és biztosítótársaságoknak értékesíti az elsődleges emlőrák felismerő szolgáltatását. Az eddigiek semmiben nem különböznek egy profitorientált vállalkozás működésétől.

A társadalmi értékteremtést, a társadalmi hasznosságot az jelenti, amikor ez a vállalkozás az elsődleges diagnózist vak emberek által, taktilis módszer alkalmazásával végzi el. Így a vállalkozás saját fő tevékenységéhez fogyatékkal élő csoport fogyatékosságából következő erősségét, vagyis a vakság miatt kifinomult tapintási készségét használja fel. A vakság és a fejlett tapintási érzék hozzáadott értékként profitot termel, és egyidejűleg lehetőséget biztosít a munka világába való belépésre olyanok számára, akiknek ez egyébként nehéz vagy lehetetlen lenne. A példa jól szemlélteti a társadalmi haszon által hozzáadott többletet. Az efféle vállalkozás célpontja lehet egy társadalmi hasznosságú befektetési alapnak.

De hadd álljon itt néhány olyan konkrét példa is, amely az én személyes utamat – a vállalkozói léttől a kockázati tőkebefektetői szerepen keresztül a társadalmi hasznosságú befektetési alap elindításáig – érdemben alakította.

1. 2008-ban indult útjára az Embrace Global egy projektje. A világ számos elmaradott országában jelent komoly kihívást, hogy a koraszülöttek inkubátorba kerülhessenek, pedig számukra létfontosságú testhőmérsékletük állandóságát úgy megőrizni, hogy közben ne olyan energiákat kelljen elhasználniuk, amelyek szerveik megfelelő fejlődéséhez szükségesek. A legelmaradottabb területeken, ha akad is inkubátor egy-egy kórházban vagy rendelőben, gyakori, hogy nincs áram, vagy éppen olyan személy, aki az inkubátort kezelni tudná. A Embrace Global a Stanford University szakmai támogatásával kísérletezett ki egy apró hálózsákot, mely pótolni képes az anyaméh melegét, és így hozzájárul ahhoz, hogy a koraszülött lehetőleg maradandó testi fogyatékosság nélkül élje túl fejlődésének e korai szakaszát. A „koraszülött hálózsák” előállítási költsége 15$ és 25$ között van, egy inkubátor ára – állapotától függően – 15.000$ -25.000$. Az apró hálózsák, miután az újszülött túljutott a kritikus életszakaszon, egy következő gyermek számára is biztosíthatja a megfelelő hőmérsékletet. A különbség a hálózsák és az inkubátor között mindössze annyi, hogy a koraszülött hálózsák a soron következő újszülött befogadása előtt csak egy alapos fertőtlenítést igényel, míg az inkubátort – azzal együtt, hogy azt is jócskán kell fertőtleníteni – karbantartani is szükséges. A projekt önfenntartó. Gyermekek ezrei köszönhetik testi épségüket a Embrace Global csapatának. Az egészen kicsi, olcsó és egyszerű eszközzel jelentős hatás érhető el.

2. Íme egy olyan projekt, ahol a pénzügyi eredménytermelés és a társadalmi hasznosság jól felmutatható módon jár együtt.
A BioLite HomeStoves azaz „mini turbó sparhelt”, a lehető legkevesebb fűtőanyag felhasználásával lényegesen több hőt termel, mint a nyílt tűz azonos mennyiségű tüzelőanyagból. A praktikus eszközt kempingezők számára fejlesztették ki, de nagyon hamar kiderült, hogy a HomeStoves az afrikai háztartások tipikus problémáit is képes megoldani. A konyha sok fejlődő országbeli háztartásban nem más, mint egy három kövön támaszkodó üst vagy fazék; az alatta élesztgetett tűz biztosítja a főzéshez szükséges hőmennyiséget. Kevésbé hatékony, egészségtelen és környezetszennyező útja a főzésnek. A BioLite tehát Európában és Észak-Amerikában trendi kempingező-felszerelésként sok pénzért adta el a terméket, a harmadik világban pedig fillérekért biztosított az élhetőbb, egészségesebb és környezetkímélő főzőeszközt családok tízezrei számára. Ebbe a cégbe invesztált a THBefektetőként jól ismert Charly Kleissner, az európai társadalmi hasznosságú ökoszisztéma egyik zászlóvivője. A befektetés pénzügyi szempontból is gyümölcsöző volt, és jelenleg is jelentős osztalékot termel befektetői számára.

3. De nem is kell feltétlenül ilyen messzire menni. A szekszárdi Ízlelő étterem története jól szemlélteti a társadalmi hatás és a vele párban járó erős piaci pozíció kapcsolatát. A Kék Madár Alapítvány évtizedes tapasztalattal rendelkezett a testi és szellemi fogyatékkal élők integrációjával kapcsolatban. Az alapítvány vezetése, működésének egy pontján, úgy döntött, a gyakorlatban is megpróbálja alkalmazni azokat az elveket, melyeket addig mint „tanácsadó” képviseltek. A siker elgondolkodtató. Az alapítvány a NESsT befektetésének segítségével, illetve európai uniós támogatási forrásból létrehozta az Ízlelő éttermet Szekszárdon. Az étterem magasan pozicionált, elegáns vendéglátóhely, mely, mint üzleti vállalkozás, tökéletesen illeszkedik a város gasztronómiai palettájába, és hiánypótló a piac elvárásai szempontjából. Az étterem munkatársainak több mint fele testi vagy szellemi fogyatékkal élő ember. Itt felszolgáló a kerekes székes, deréktól lefelé béna Marika. Marikát már azelőtt is sokan ismerték Szekszárdon, mielőtt az étteremben kezdett volna dolgozni; úgy emlegették őt a szekszárdiak, hogy „a tolószékes Marika”. Ma már, az étteremben eltöltött két év után, ha valaki érdeklődik felőle a városban, akkor az „ízlelős Marikát” keresi. Felmerülhet, hogy „ez csupán egyetlen ember életét érintő hatás”, ez azonban csak részben igaz. A szekszárdi átlagpolgár számára a közösség egyik tagjának megkülönböztető jegye az illető fogyatékosságáról a hivatására változott. A változás tehát a Marikát ismerők látásmódját is alakította.

A társadalmi értékteremtés meghatározó összetevője az Ízlelő pénzügyi sikerességének

A társadalmi értékteremtés megkülönböztető jegye az étteremnek. Marketing szempontból ez azért fontos, mert ezzel messze a lokális pozíciójából következő természetes fogyasztói kör határain túlról is sikerült üzleti megbízásokat szereznie. Az Ízlelő ma több budapesti rendezvény catering beszállítója egyszerűen azért, mert az adott rendezvény szervezői fontosnak érezték, hogy „ha már pénzt költenek, akkor amellett, hogy a rendezvény résztvevői jóllaknak, még segíteni is tudjanak”.
A THVállalkozás fejlődésének feltétele

A THBefektetés hozzáadott értéke éppen az, hogy egy helyi vagy kis célcsoportot érintő pozitív hatást azzal, hogy az eredményt felmutató cégbe tőkét fektet, multiplikálni képes. Az Ízlelő most tervezi második éttermét nyitni Pakson, ahol a piac szintén igényli ezt a terméket, és már tervbe vették egy budapesti étterem indítását is. A növekedés azonban már nem valósítható meg pályázati forrásból vagy egy inkubátor hozzájárulásából; az Ízlelő befektetőt keres, és amennyiben sikerül megállapodnia a megfelelő partnerrel, elindítja a bővítést.

A német példa

A müncheni székhelyű, ismert társadalmi hasznosságú befektetési alapot kezelő, Ananda Ventures, többek között, befektetett az Auticon nevű társaságba. Az Auticon autizmussal élő, a társadalomba nehezen integrálódó felnőtteket képez és közvetít ki szoftverfejlesztői munkakörbe. A vállalkozó felismerte azt, hogy egyes fejlesztői feladatok monotóniáját nagyságrendekkel jobban tűrik az autizmussal élők, mint „fogyatékkal nem élő” embertársaik. Az Auticon különleges tudása abban a módszertanban rejlik, amivel az autizmussal élőt felkészítik arra, hogy számára idegen és riasztó környezetben, a fejlesztői munkakörben legyen képes dolgozni, az adott fejlesztői csapatot pedig arra érzékenyítik, hogy egy nehezen beilleszkedő, fogyatékkal élővel működjenek majd együtt. Az Auticon nem állásközvetítő. Maga alkalmazza az autizmussal élőket, és mint saját tanácsadóit helyezi ki más cégekhez. Az Auticon működése sikeres; többek között olyan nagyvállalatok veszik igénybe szolgáltatásaikat, mint a Siemens, az Allianz vagy a Postbank. Az Ananda befektetésének köszönhetően az Auticon ma már Franciaországban és Nagy-Britanniában is működik; ezt a növekedést nem tudta volna tőke hiányában végigvinni.

A THBefektetés és a THVállalkozás meghatározásában alapvető, hogy csak az a vállalkozás tekinthető társadalmi hasznosságú vállalkozásnak, melyet eleve a társadalmi hatás+profittermelő céllal hoztak létre. Fontos, hogy az adott társadalmi hatás úgy legyen jelen a vállalkozásban, mint az üzletet pénzügyi sikeresség szempontjából is közvetlenül alátámasztó összetevő. Amikor az Ananda és az alapítók eladják az Auticon hálózatot egy nagy szakmai befektetőnek, elengedhetetlen, hogy az új tulajdonos ne akarja „kilúgozni” a társadalmi hatást a profit javára. Ha a társadalmi hatás nem csupán másodlagos effektus, hanem lényegi eleme a pénzügyi eredményteremtésnek, akkor ez reális cél – de csak ebben az esetben.

Hogyan tekintünk ma a THÖkoszisztémára?

A THÖkoszisztéma megítélése színes. A jelenség, bár bizonyos értelemben organikus következménye a mecenatúra fejlődésének, igen fiatal. Az elmúlt húsz évben több nemzetközi szervezet vagy intézmény is (EIF, EVPA, GINN) igyekezett definiálni, mi az a társadalmi vállalkozás, és melyik befektető minősül THBefektetőnek. Az álláspontok annyiban közelítenek egymáshoz, hogy feltételként fogalmazzák meg a mérhető társadalmi haszon (közvetlen és közvetett hatás) elérést. Ennek ellenére a THVállalkozások fogalma, a gazdaság legtöbb szereplője számára, ma még messze nem olyan egyértelmű, mint mondjuk a korlátolt felelősségű társaság fogalma. Sőt, a THVállalkozások ma nagyon széles sávon ábrázolhatóak:
az eltökélt, jó szándékú kezdeményezéstől, a korábban felsorolt, pénzügyi szempontból is eredményes nagyvállalatig.

Az állami hozzáállás még bizonytalan. Az állam egyrészt felismeri és használja a THBefektetési struktúrában rejlő előnyöket, több skandináv országban például social impact bonds struktúrák segítségével finanszíroztak börtön- vagy kórházépítéseket. A politikusok, látva, hogy a THVállalkozások és a THBefektetők állami jellegű feladatokat vállalnak át, örömmel kapcsolódnak ehhez a trendhez. A fent említett német példában az Ananda külön méri, hogy működésük eredményeként, mennyi pénzt spórol Németország azzal, hogy a munkába álló autizmussal élőknek nem kell munkanélküli juttatást biztosítania. Másrészt azonban a sokszor szabályozói, állami szemszögből nézve ez a konstrukció nehezen értelmezhető. „Nem elég kiterjedt a probléma, amire az adott THVállalkozás reagál”. „Nem elég széles az elérés, és az adott megoldás nem multiplikálható egy állami szempontból is ingerküszöb feletti méretű csoportra”. Mindennek éppen az az oka, hogy a THVállalkozások általában egy lokálisan megragadható probléma megoldása felé indulnak el. A korábbi példák azonban bizonyítják, hogy a THVállalkozások növekedésével a lokális vagy szubkulturális jelleg a THBefektető segítségével kiterjeszthető.

Hatásmérés

Az elsőként felmerülő kérdések egyike: „ki mondja meg pontosan, mi és mennyi az a hatás, amit a befektető elvár?”. Fontos különbség a THVállalkozások és a klasszikus profitorientált vállalkozások mérhetősége között, hogy a társadalmi vagy környezeti hatást bemutató számok nem részei a cég mérlegének. Még messze az a pillanat, amikor ezek az értékek az egész világon egységesen érthető jelrendszerrel fejeznek ki, egy szintén az egész világon egységes mérőmechanizmussal mért hatásmértéket. A hatásmérés fontos kérdése a THÖkoszisztémának. A különböző hatásmérő mechanizmusoknak könyvtárnyi irodalma van, de egy olyan konvencionális jelrendszer megteremtése, mint a mérlegeredmény-kimutatás többnyire egységes formarendszere, még a jövő feladata. A mérés ennek ellenére szükséges, hiszen az alapkezelő számára ez a sikeresség (és sok esetben az alapkezelői sikerdíj) feltétele. A hatásmérés egyelőre nem több 5-10 indikátornál, melyet a vállalkozás a saját üzleti tervében meghatároz, és azokon keresztül mutatja be befektető számára a társadalmi vagy környezeti hatás növekedését.

Törésvonalak a THökoszisztémán belül

Mi a fontosabb a profit vagy a társadalmi, környezeti hatás? Sokan a pénzügyi eredményesség és a társadalmi vagy környezeti hatás fogalmainak egymás alá vagy fölé rendeltségét firtatják. Magam a vitát öncélúnak és értelmetlennek érzem; tapasztalataim szerint az a helyes, ha egyszerre érvényesül mindkét szempont.

Adomány, aztán tőke, végül hitel. A THBefektetés nem adomány, hanem befektetés, ami nem jelenti azt, hogy a THBefektetők, illetve célvállalataik és az alapítványok, valamint azok támogatottjai, vagy az alapítványi jelleggel működő szervezetek között minőségi különbséget feltételeznék a hatásuk szempontjából. A THBefeketést egyszerűen az „adás” új csatornájának, esetleg fenntarthatóbb formájának, a tőke felhasználóját, a THVállalkozást
pedig a THBefektető által pénzügyi eredményesség és társadalmi hatás szempontjából egyaránt „validált” vállalkozásnak tekintem. Megítélés kérdése, hogy a THÖkoszisztéma mellett vagy azon belül értelmezzük-e az alapítványokat és más, adományozással foglalkozó szervezeteket; tény, hogy a THVállalkozás sok esetben indul adományból, és később, a vállalkozás fejlődésével, a működés intézményesülésével lesz előbb vagy utóbb szüksége a THBefektetőre. Az alapítványok és THBefektetők tehát nemhogy versenytársai egymásnak, hanem kiegészítik egymást. A THBefektetési alapnak értelmes exit stratégiája, ezek alapján, a következő lehet: az alapítványi finanszírozásból indított, és THBefektető által nyújtott, kockázati tőke típusú forrással növesztett vállalat életciklusában eljön az a pillanat, amikor stabil működése és fejlődése alkalmassá teszi arra, hogy a kockázati tőkebefektetőt banki finanszírozással váltsa ki.

A finanszírozás lépcsőfokai tehát hasonlóak egy átlagos for-profit vállalatnál tapasztaltakhoz, viszont a „frends&family” modult az első fázisban adomány jellegű forrás egészítheti ki.

A THÖkoszisztéma nagy szereplői közül többen felismerték ezt a komplexitást, és kifejezetten olyan finanszírozási, intézményi együttállást alakítottak ki, amely alkalmas a fent leírt forrástípusokkal tervezetten, előre meghatározott program szerint ellátni a THVállalkozásokat. Az Omidyar Network például olyan finanszírozási és stratégiai rendszert épített fel, melynek keretében, a megfelelő forrásháttérrel, képesek végigkísérni egy társadalmi vállalkozást a fent leírt finanszírozási ciklusokon.

A THBefektetés kritikus pontja a megtérülés

Felmerülhet, hogy vajon bizonyos mérettartomány elérése után lehet-e egy vállalt etikus, azaz ésszerűen önkorlátozó, és ezzel egy időben termelhet-e a társadalom és a természet javára olyan többletértéket, mely mérhető és növelhető. A korábban leírtakkal összhangban, egy THBefektetési alap célja kettős: 1. pénzügyi megtérülés és hozamrealizálás, 2. társadalmi, környezeti hatás elérése. Az elemzők világszerte óvatosak, ha a THBefektetési alapok eredményességéről nyilatkoznak. A jelenleg elfogadott álláspont szerint gyakran előfordul, hogy a társadalmi és környezeti hatás mértékének növekedésével párhuzamosan csökken az adott alap kockázata. A kívánatos eredménytől, melyről Erwin Stahl, a BonVenture németországi társadalmi hasznosságú kockázati tőkealap vezetőjének tapasztalatai szólnak, ez persze még messze van. A német THBefektetési alapok átlag hozama ugyanis 10 éves távon szemlélve nem rosszabb, mint a profitmaximum elérésére létrehozott klasszikus kockázati tőkealapoké.

Mi az oka a THBektetési módszertan kialakulásának, erősödésének?

A THBefektetés tekinthető úgy, mint az adományozás kultúrájának új módszere, ám az alapítványok és egyesületek szokásos forrásátadási módszertanához képest sokkal feszesebb szabályrendszer szerint működik. Az átadott forrás ez esetben visszterhes, a felhasználónak pénzügyi értelemben is eredménytermelő képesen kell működnie, hogy a befektető számára a befektetés megtérüljön. A szegények és gazdagok közötti, egyre mélyülő szakadékra emlékeztetni közhely. A tehetősek között egyre többen ítélik fontosnak, hogy „visszaadjanak”
a társadalomnak. A társadalmi hasznosságú befektetési módszer kontrollált, átlátható és
visszterhes formája a „társadalomnak történő visszajuttatásnak”

Az elnevezés Magyarosítása

Az angolul oly frappáns Social Impact Investing fordításai meglehetősen döcögősek, ha nem is süllyednek a „nyaktekerészeti mellfekvenc” szintjére: Társadalmi Hasznosságú Befektetés. A megfelelő magyar alak megtalálást az is nehezíti, hogy a „social” szó itthon – és tapasztalataim szerint egész Közép-Európában – negatív képzettársításokat hív elő. Valószínűleg ezért kopott le a „social” az „impact investor”-ról, és egyre több THBefektető nevezi magát egyszerűen „impact investornak” Amerikában és Európában egyaránt.

A magyarországi helyzet biztató

Több kollégámmal együtt kísértük végig az elmúlt évtizedben a magyarországi startup ökoszisztéma kialakulását és nagykorúvá válását. A THÖkoszisztéma születése körül tapasztalható helyzet bizonyos szempontból hasonló, más tekintetben jobb ütemű fejlődést mutat. A gyarapodás legjobb forrása, hogy sok fiatal érkezik az oktatásból a munka világába azzal a vággyal, hogy „olyan hivatása legyen, amelynek valódi célja van”. Az említett fiatalokat nem elégíti ki, hogy apró fogaskerékként működjenek a nagyvállalatok távoli és ködös célrendszerében; ezek a fiatalok cselekedni akarnak. A politikától és a közéleti szerepvállalás szándékától általában távol maradva, saját „purpose full” hivatást akarnak, vállalkozást szeretnének indítani. Angyal befektetőként vagy a kockázati tőkealap munkatársaként számos csapatot hallgattam meg, tekintettem át összefoglalóikat. A tapasztalataim azt mutatják, bőven van olyan szellemi kapacitás és szándék Magyarországon, mely felismerve a THVállalkozói lét adottságait, hivatásául is ezt fogja választani.

A THÖkoszisztéma biztatóan fejlődik, ám ezzel együtt jelenleg még „több az eszkimó, mint a fóka”, vagyis a rendszer azon tagjai, akik a THVállalkozások számára fejlődésükhöz, működésükhöz szolgáltatást kívánnak nyújtani, rendezettebb állapotban és nagyobb számban vannak jelen, mint maguk a definíció szerinti „befetetés-kész, investment ready”társadalmi vállalkozások. Nem volt ez máshogy a startup ökoszisztéma kialakulásánál sem. Biztató, hogy közel 10 inkubátor, akcelerátor, befektető és tanácsadó döntött úgy, hogy közös munkába, összehangolt két éves program közös végrehajtásába kezdenek azért, hogy számban és minőségben megerősítsék a magyarországi THVállalkozásokat.

A THBefektetők jelenlétükkel is ösztönzik a társadalmi vállalkozások kialakulását.

Miből lesz a befektetésre érett THVállalkozás

Befektetőként mindig lényegi kérdés, hogy az alapban lévő forrásmennyiség, a befektetési politika keretei között, mennyi idő alatt helyezhető ki. Más oldalról megközelítve: nagy kérdés, hogy amennyiben a THBefektetői szemlélet megfelelő dinamikával terjed Magyarországon, lesz-e elegendő THVállalkozás, mely alkalmas a kihelyezni kívánt pénz értelmes felhasználására. Ismét a német példa tapasztalatait alapul véve azt mondhatjuk, hogy a fejlődésnek két iránya lehet. Egyrészt a ma még „csak” jó szándékú kezdeményezésekként létező csapatok közül sokan fogják fejlődési irányukat úgy meghatározni, hogy az általuk
elérni kívánt társadalmi vagy környezeti célt fenntarthatóan, pénzügyileg is eredményes működési modellel valósítsák meg, így alkalmassá váljanak arra, hogy egy THBefektető forrást biztosítson számukra a növekedéshez. Másrészt az a tendencia is valószínű, hogy azok a ma működő, „hétköznapi”, profitorientált vállalkozások, melyek – tudtukon kívül – mérhető társadalmi vagy környezeti értéket, hasznot termelnek, növekedésükhöz THBefektetői tőkét fognak felhasználni.

Miért jó mindez nekünk?

A THÖkoszisztéma fejlődésében megelőzzük a környező országokat; a közép-európai országok közül elsőként hazánkban indul intézményes formában társadalmi hasznosságú tőkealap (társadalmi hasznosságú kockázati tőkealap-alapkezelő), illetve a hazai THBefektetők elsőként alapítottak a régióban saját érdekvédelmi szervezetet, a HVCA mintájára létrejött Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületét. Magyarország még időben számottevő tagjává emelkedhet egy nemzetközi trendnek, mely a társadalmi és környezeti értékek gyarapítását szolgálja, és teszi mindezt piaci alapon, fenntartható módon.

A THBefektetési módszertan és a speciálisan magyar tudásanyag metszéspontjában különleges lehetőségek rejtőznek. A magyar vízipari tudás például világszerte elismert. Földünk vízválság felé halad, nem mellékesen azért, mert a nagy víz-infrastruktúra építő beruházások forrás hiányában elmaradoznak, de legalábbis nem követik a populáció növekedésének ütemét. Több, olyan technológiákat fejlesztő magyar vállalkozás létezik (pl. Organica, Aquaprofit, S-Metalltech 98, Biopolus), melyek hatékonyabbá, olcsóbbá tehetik a víz-infrastruktúra vagy szennyvíz-infrastruktúra fejlesztési projekteket. Ez a terület önmagában is igényli egy olyan THBefektetési alap felállítását, amely ezekbe a cégekbe fektetve megfelelő erőforrást biztosít számukra, hogy technológiájukat tökéletesítsék, és a világ bármely pontján értékesítsék.

Országunk termálvízkészletére önmagában is érdemes lenne THBefektetési alapot felállítani: abba helyezhetne forrást, hogy Magyarország valamennyi lakótelepi hőközpontját termálvízzel fűthető hőközpontra cseréljék. Egy ilyen projekt megvalósításával egy időben érhető el társadalmi és környezeti pozitív hatás.

Feladat és felelősség

Sok lehetőséget kaptunk és kapunk arra, hogy fenntartsuk és élhetővé tegyük földünket. A THBefektetési módszertan eszköz lehet ebben. Magyarország most egy olyan nemzetközi trendhez kapcsolódhat, melyhez jelentős humán erőforrás áll rendelkezésére, és amely trendet tekintve első lehet a régióban. A magyar gazdasági élet szereplői számára nyitva áll a lehetőség, hogy ebbe a folyamatba sokakat megelőzve csatlakozzanak. Döntésükkel pedig hozzájáruljanak az ország nemzetgazdasági fejlődéséhez és egy még sokáig fenntartható világ építéséhez.

Eszter Elemér

2017. október 1.