Az interjú a 2017. szeptember 13-ai Kossuth Rádió Tér-idő magazin műsorának átirata. Az interjút készítette: Juhász Zsolt, Kossuth Rádió
Forma, amely közelebb áll a befektetői logikához
2016. március 4-én alakult meg a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete (THBE), mely azt a szemléletmódot, befektetési szándékot hivatott erősíteni hazánkban és a régiónkban, hogy minden befektetés kettős céllal szülessen. Egyrészt, hogy a befektetett tőke eredményesen megtérüljön, másrészt a befektetés tervezett és mérhető társadalmi hasznot hajtson.
Tavaly abból a felismerésből alapítottuk ezt az egyesületet, miszerint azok a befektetések nem voltak számunkra vonzóak, amelyek kizárólag pénztermelésről szóltak. Egyre inkább arra figyeltünk, hogy a befektetéseink társadalmi hasznot is hozzanak. Ezen folyamat során vettük észre azt az erős nemzetközi trendet, amely szerint létezik az a befektetési kategória, amely társadalmi hasznosságú vállalkozásokba fektet akár alapként, akár magánszemélyként. Ők pontosan azok, akiket nem elégít ki a pénztermelés, vagy hogy pénzgyár jellegű befektetéseket hozzanak létre, hanem azt szeretnék, ha valamilyen társadalmi hasznot is termelnének vállalkozásaik, befektetéseik.
Az egyesület alapítói hat magánszemély és négy szervezet. Egyrészt a két magyarországi szerzetesrend, akik a vállalkozásról aktívan gondolkodnak, és vállalkozásokat alapítottak és alapítanak. Ez a Piarista Rend Magyar Tartománya és a Pannonhalmi Főapátság, az ÉrMe Egyesület és a Servitor Pro Multis Kft.
Kiknek szól a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete?
Mindenkinek, aki valamilyen értéket szeretne vállalkozásával teremteni, és úgy gondolja, hogy a pénzteremtés magában nem feltétlenül értékteremtő tevékenység. Ha azt szeretné, hogy a befektetései a társadalmat szolgálják, a munkaerőpiacról kiszorult rétegeknek biztosítson munkalehetőséget, vagy egyszerűen csak a környezetvédelem, a fenntartható élet és gazdálkodás fontos számukra.
Nagyon nagy a befogadókészség üzleti oldalról ezen befektetési forma számára. Megfigyelhető az a réteg, aki nagyon sok pénzt termelt már életében, látjuk híres, külföldi gazdag embereknél is, hogy életük végén számtalan alapítványt hoznak létre, vagy a teljes vagyonukat alapítványoknak adományozzák. Létezik egy ennél jobb modell is, amikor nem csak az ember életének a végén, hanem már az aktív korszakában is olyan célokat támogat folyamatosan, amelyek értékteremtőek. Ráadásul egy befektető számára egy sokkal inkább értelmezhető befektetési forma, hiszen nem arról beszélünk, hogy egy alapítványnak átadom a vagyonomat, vagy a vagyonom egy részét, amely után az alapítvány gazdálkodik tőlem függetlenül ezen pénzeszközökből, hanem igenis nagy hatásom van arra, hogy milyen értékteremtő tevékenység és hogyan zajlik. Ez a befektetői logikához sokkal közelebb áll.
Erre azt mondaná egy gazdasághoz kevésbé értő ember, hogy Magyarországon nem biztos, hogy ez annyira elterjedőben van. Hiszen 20-30 éve is azt mondták, hogy de jó lenne, hogy akik megengedhetik maguknak, beszállnának akár az államadósság finanszírozásába vagy többet tennének a társadalmon bizonyos csoportjaiért. Változott valamit ez a szemlélet Ön szerint?
Mindenképpen változott a szemlélet, amit egyszerű példákkal tudok illusztrálni. Egy magyarországi példa, az adományboltok megjelenése, amely egyébként nemzetközi múlttal rendelkező Charity Shop néven ismerhetünk. Ebben a működési modellben többféle társadalmi célt is szolgálnak: abban az esetben, ha nem használt tárgyainkat egy adományboltnak adjuk át – például a Cseritinek-, akkor egyfelől a környezetet védjük, mert nem a szemtétbe kerülnek ezek az eszközök, másrészt a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását támogatjuk az üzletek által, valamint azokat a szegényeket támogatjuk, akik ezeket a termékeket új állapotban, boltban nem tudnák megvásárolni. Ez egy Magyarországon működő társadalmi hasznosságú vállalkozásra jó példa, amely fenntartható és társadalmi célokat is szolgál.
Szeptember 21-én egy konferenciát rendeznek a társadalmi hasznosságú befektetésekről. Hogyan képzeljük ezt el?
A társadalmi hasznosságú befektetések a forprofit és nonprofit vállalkozások határmezsgyéjén állnak. Alapvetően kettős a célja: egyfelől a profittermelés, mint egy hagyományos vállalkozásnak, hiszen nem nonprofit vállalkozásokról beszélünk, másrészt a mérhető társadalmi értéknek és hasznosságnak a létrehozása.
A konferenciát második éve rendezik meg. Az elsőnek mi volt a tapasztalata?
A tavalyi konferencia résztvevői tavaly és idén is több területről jönnek. Egyik lényeges terület a befektetők, hiszen hazánkban sok kockázati tők ealap és befektető van. Őket nagyon erőteljesen érdekli ez a befektetési forma. Másrészt jelen voltak társadalmi hasznosságú befektetések képviselői, akik vagy már egy befektetésen túl vannak, vagy szeretnének befektetőt bevonni. A sajtónak is nagy érdeklődése volt a rendezvény iránt, hiszen ez egy nagyon újszerű terület Magyarországon. Nemzetközi – Európából és Európán kívüli – vendégeink és előadónk is vannak. Alapvetően szeretnénk minél több jógyakorlatot, jó példát, működő vállalkozást bemutatni, illetve a befektetők, céltársaságok tapasztalatait megosztani.
Létezik, hogy az említett két szektor tud egymástól tanulni?
Igen, nem is keveset. Mondanék egy németországi példát, ami megmutatja, hogy egy társadalmi vállalkozás miként tud jól működni. Az egészségügy területén nagyon sok vállalkozás és befektetés létezik. Van egy olyan vállalkozás, amely az emlőrák szűrésével foglalkozik – de vajon, hogyan tud társadalmi vállalkozás lenni? A válasz, hogy az emlőrák vizsgálatához látássérült embereket alkalmaznak, akik egyébként nagyon nehezen kapnak munkát. Ezen a területen azonban az ő kiváló érzékelésüknek nagyon nagy értéke van. Mindenközben a betegek, illetve a szűrővizsgálaton résztvevőknek egy nagyon pozitív élmény, hogy aki őt vizsgálja, nem látja. Ezen kívül érdemes megemlíteni a szekszárdi Ízlelő Éttermet, amely 70%-ban sérült munkavállalókat alkalmaz, vagy a Matyódesignt, aki Tardon idős emberek tudását, kézügyességét, aktivitását felhasználva készíttetnek, hímeztetnek ruhákat. Ezek az idős emberek nyugdíjasként alapvetően nem jutnának munkához, de így a kultúra átörökítésében nagyon fontos szerepük van. Másik terület a Katica tanya, ahol külső energiafelhasználást teljesen nélkülözve alakul ki az új szállodájuk. Ezen kívül van egy másik társadalmi haszon is, hiszen az ott járó vendégeket meg is tanítják arra, hogyan lehet ilyen technológiákat használni és működtetni, és ez mennyire fontos a Föld fenntarthatósága érdekében.
Jóval távolabbi példa az az amerikai befektetés, amely koraszülött hálózsákról szól. Tudvalevő, hogy Afrikában az elektromos hálózat kiépítettsége nagyon alacsony szintű, ezért inkubátorokat nem tudnak használni. Ezzel a hálózsákkal azonban egy olyan állandó hőmérséklet biztosítható az újszülötteknek, amellyel a túlélési esélyük jelentősen megnő.
Hogyan lehet csatlakozni a THBE közösségéhez?
Egyesületünk alapvető feladata, hogy ezt a struktúrát, lehetőséget, szemléletet Magyarországon és a régiónkban is hirdessük. Azaz, hogy a pénz mellett a társadalmi haszon is nagyon fontos. Az érdeklődőknek ajánlom a thbe.hu weblapot, ahol mind a jó példákkal, mind a csatlakozási lehetőségekkel meg lehet ismerkedni.
