
Az ESG keretrendszerét már egyre több pénzügyi szereplő kezdi megismerni, lassan, de biztosan terjednek az ESG jelentések a vállalatoknál, és már a befektetési termékek köre is egyre bővülni látszik a hárombetűs szempontoknak megfelelően. Mindeközben máris egy új, szemléletében hasonló, de mégis valamelyest ettől eltérő befektetési stratégia kopog be a hazai piacok ajtaján, amivel a bankok, alapkezelők mégcsak ismerkednek, de a legedukáltabb befektetők már készen állnak, hogy lecsapjanak az ilyen jellegű befektetésekre. Az „Impact Investing” vagyis a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetések voltak a középpontban a 2021-es Hungarian Impact Day konferencián, a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesülete szervezésében.
„Az eladott áruk és szolgáltatások ára mellett, meg kell tudunk becsülni a társadalmi és környezeti hatásait ezeknek a termékeknek. Ma már egyre több cég számára lesz nyilvánvaló, hogy aki hosszú távon a piacon akar maradni, annak vállalnia kell a kibocsátott áruk társadalmi és környezeti hatásait” – mondta el Áder János, a Hungarian Impact Day konferencia kezdetén. A későbbiekben is a hosszú távú szemléleten volt a hangsúly, Sir Ronald Cohen, brit vállalkozó, a Portland Trust és a Bridges Ventures elnöke, valamint a Social Finance igazgatója előadásában elmondta:
A világszintű transzparencia fogja megváltoztatni a befektetési világ játékszabályait.
Hozzátette a fenntartható befektetések kapcsán, hogy a fiatalokkal kezdődött el a most kialakulóban lévő trend, akik nem akarták olyan vállalatok termékeit választani, vagy olyan cégeknek dolgozni, amelyek károsak a környezetre. A későbbi generáció is eszerint kezd eljárni, a befektetők elvárásai is ennek megfelelően alakulnak. Másik erős mozgatórugó a digitalizáció és a technológiai fejlődés, valamint kiemelte az átláthatóságot, mint meghatározó tényező, abban az értelemben, hogy rendkívül fontos információnak számít, hogy milyen hatással, befolyással vannak a vállalatok a környezetre, a társadalom egészére.
Mi az az Impact Investing?
Az ESG és a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetések (impact investing) hasonlóságaival illetve különbözőségeivel foglalkoztak a konferencia további előadásai, kerekasztal-beszélgetései.
A TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI HASZNOSSÁGÚ BEFEKTETÉS EGY OLYAN ÁLTALÁNOS BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, AMELY ARRA TÖREKSZIK, HOGY PÉNZÜGYI HOZAMOT TERMELJEN, MIKÖZBEN POZITÍV TÁRSADALMI VAGY KÖRNYEZETI HATÁST IS GYAKOROL.
Számos eszközkategória formájában megvalósulhat, lényegi pontja, hogy a pénz és a befektetési tőke pozitív társadalmi eredményekre legyen felhasználva. Ezt az stratégiát követő befektetők figyelembe veszik egy vállalat társadalmi felelősségvállalását, illetve elköteleződését.
Az Európai Befektetési Alap (European Investment Fund – EIF) a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetések területén az egyik legnagyobb intézményi befektető, és az új uniós programok révén, mint például az InvestEU és az SDUF, továbbra is keresi a befektetési lehetőségeket a magyar piacon – hívta fel a figyelmet Cyril Gouiffes, az Európai Befektetési Alap társadalmi hatások osztályának vezetője. A szakértő elmondta, hogy az úgynevezett „impact investing” stratégiát követő vállalkozásoknál 3 tényezőnek kell meglennie:
- Szándékosság: a vállalkozásnak világos céllal kell rendelkeznie és a társadalmi problémákra üzleti megoldásokat kínálnia, illetve ezt a célt az üzleti stratégiájában is átláthatóan meg mutatnia.
- Nyereségesség: a vállalkozásnak kereskedelmi szempontból nyereséges módon kell pozitív hatást gyakorolnia a környezetére.
- Méretezhetőség: a vállalkozásnak egyértelműen törekednie kell, a pénzügyi fenntarthatóságra, és képesnek kell lennie a növekedést idővel kezelni, úgy, hogy továbbra is hű maradjon társadalmi hatású üzleti modelljéhez.
ESG és Impact Investing közötti különbség
A három pontra – környezeti, társadalmi, kormányzási – épülő keretrendszerrel talán már sokan találkoztak, a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetés viszont egy sokkal inkább gyerekcipőben járó fogalom, egy olyan befektetési stratégia, amely a pozitív hatásokra összpontosít.
Egyfelől, az Impact Investing során a legfontosabb, hogy a befektetések valamilyen módon pozitív hatást fejtsenek ki, tehát segítsenek egy vállalkozásnak vagy szervezetnek konkrét, a társadalom vagy a környezet számára előnyös célok elérésében. Ilyen lehet például, ha a tiszta energia kutatásával és fejlesztésével foglalkozó nonprofit szervezetbe fektet valaki. Ezzel szemben az ESG nem egy önálló befektetési stratégia, hanem egy olyan keretrendszer, amely olyan nem pénzügyi szempontokat azonosít, amelyek lényeges hatással lehetnek egy adott befektetés teljesítményére. Vagyis újszerű kockázatokat segít azonosítani, ezzel segítve a jobb pénzügyi teljesítmény elérését.
LEEGYSZERŰSÍTVE A KÜLÖNBSÉGEKET: AZ ESG EGY BEFEKTETÉSI ÉRTÉKELÉS RÉSZE, ÉS SEGÍT ELKERÜLNI A ROSSZAT (PÉLDÁUL A MAGAS KOCKÁZATOT), MÍG AZ IMPACT INVESTING EGY BEFEKTETÉSI MÓDSZER, AMELYNEK EGYÉRTELMŰ CÉLJA, HOGY AZ ADOTT BEFEKTETÉS MÉRHETŐ POZITÍV KÖRNYEZETI/TÁRSADALMI HATÁST ÉRJEN EL.
A konferencián a szakértők arról is beszámoltak, hogy egyre kevésbé okoz gondot a befektetőknek, ha nem érnek el olyan hozamokat a fenntartható befektetésekkel, mint a hagyományosoknál. Gáti László az OTP Alapkezelő marketing és értékesítési igazgatója elmondta, hogy a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetések iránt is már látni keresletet, de ez főként a legedukáltabb ügyfeleiktől érkezik. A fiatal generáció is érdeklődő, de náluk a financiális háttér még nem mindig van meg. Varga Dominik, az Erste Asset Management, ESG elemzője pedig az ESG keretrendszer és az Impact Investing közötti különbségekre hívta fel a figyelmet.
„Az ESG befektetések magasabb hozamot garantálhatnak, mint a hagyományos befektetések, egyszerűen azért, mert a befektetők az elvek követésével megtisztítják a portfóliójukat. Az úgynevezett „black swan”, vagy fekete hattyú esemény (olyan kiszámíthatatlan tőzsdei történés, amely túlmutat az általában elvárt helyzeteken, és potenciálisan súlyos következményekkel járhat) sokkal kevésbé következnek be az ESG befektetéseknél. Az ESG tehát a kockázati profilt változtatja meg” – mondta el Pleschinger Gyula Márk, az MKB Private Banking igazgatója. Hozzátette, hogy az Impact Investing annyira korai szakaszban jár még itthon, hogy egyelőre nincs ilyen jellegű kiajánlható termék.
Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy befektetési szempontból nehéz eldönteni, hogy az adott vállalt hogyan és valóban megfelel-e az ESG szempontoknak. Előfordul olyan helyzet, hogy egy olajipari nagyvállalat jobb ESG minősítést, pontszámokat ér el, mint például egy pénzügyi intézmény, noha a cégtevékenység alapján nem ezt várnánk. Ez azt is jelenti, hogy vannak olyan vállalati módszerek, amik segítenek a jobb pontok szerzésében. Szabályozási oldalról már elindult a nyomás, hogy a pénzügyi intézmények tegyék közzé, hogy milyen okozott káros hatásaik vannak, a szabályozó azonban azt nem fektette le, hogy ezt hogyan tegyék meg.
Rácz Kamilla, az Impact Ventures befektetési elemzője elmondta, hogy az Impact Investing a kelet-közép-európai régióban még nagyon korai szakaszában tart. Beszámolt arról, hogy amikor megbecsülik egy vállalkozás környezeti és társadalmi hatását, akkor nemcsak közvetlen hatásokat számolnak, hanem mérik a közép és hosszú távú eredményeket is, valamint később, amikor már befektetnek egy cégbe, akkor is nyomon kell követni a hatásokat, valamint kezelni a felmerülő kockázatokat.
Címlapkép forrása: Getty Images
Cikk forrása: Amikor a pénz és a jószándék találkozik: a hazai bankszektor is csak most ismerkedik a legújabb befektetési őrülettel – Portfolio.hu